2011. szeptember 17., szombat

Nők


Egyes lányok, akiknek pedig van eszük is, hajlamosak arra, hogy idiótákká váljanak, nem igaz?

A hölgyeknek, legyenek bármilyen elragadók, megvan az a hátrányuk, hogy elvonják az elme figyelmét az ételről.

A szerelmi csalódás gyakran a fiatal lányok javára válik. Komolyabban veszik tőle az életet.

Milyen különös, hogy egy lány, amíg nem szólal meg, fel tudja kavarni az ember legmélyebb érzelmeit, de abban a pillanatban, amikor megszólal, a varázs úgy eltűnik, mintha soha nem is létezett volna. Igaz, megtörtént már ennek az ellenkezője is.

A nők szemében mindig a szerelem az első.

Bennem bőven van akaraterő. Az életem aktív és teljes. Az egyik legboldogabb ember vagyok. Rengeteg a tennivalóm. De való igaz, hogy rögtön fegyvert ragadok, amint hallom ezt a régimódi előítéletet, mely szerint egy nő helye csakis otthon lehet.

2011. szeptember 13., kedd

Élet

 
 
Hagyjatok békén, dolgom van: élni akarok!

És ha az ember él, még mindig történhet valami.

Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.
 

 
Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja az életed ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni.

Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben.

Az ember nem boldog akar lenni, hanem olyan életet, olyan világot szeretne, amelyben oka van a boldogságra.

2011. szeptember 10., szombat

Kicsit :-(

Ne ígérj, és én sem súgok neked
Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed,
Amikor a szemedbe nézek, kiderül,
Hogy ki az, ki marad, ki menekül,
S ki tartozik hozzám,
Mert ha a lét egy kalitkába beszorul
Te fizetsz, és én is, de cudarul.

A szerelem egy természetellenes érzés, amely arra ítél két ismeretlen embert, hogy szánalmas és egészségtelen módon függjenek egymástól, úgy, hogy minél erősebb a kötelék, annál hamarabb szakad szét.

Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A szerelem okozta kínok nem mérhetők a magányosság okozta bánathoz.

Amikor kiűztem magamból a Másikat, végre újra megszólalt a szívem. Azt mondta, hogy a gátat átszakította az áradat, hogy minden irányból süvít a szél, s hogy boldog, amiért újra hallgatok rá.

Nem akarlak és rád gondolok,
menekülnék és nem tudok,
nyugalom kellene, béke, csend,
de itt visszhangzol, idebent.